Oravecz Imre
[A kagylóban]
A KAGYLÓBAN távoli ének, lakatlan ének
egy történet hősei
egyszerű fészek az ágon
csak a sírás az égő Hold alatt
az emlékezet jelvénye
éles sarlókat hordtak akkor
a tavakra
szomorúság
egy kiásott edény fölött
kiáltozás
földobott tagokkal
szónoklat a virágbaborulásról
olaj a lámpák alján
felmarkolt fűcsomó
fekete levelek a tálon
az átváltozás levelei
könnyű test pihen
vastag porrétegen áttör
a gyűrűsujj fénye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése