Cecília Meireles
Arckép
Nem volt ilyen szomorú arcom,
ilyen fakó, ilyen lakatlan
szemem se volt nekem, se fáradt,
keserű ajkam.
Nem volt nekem ilyen erőtlen,
ilyen hideg, halott kezem se;
szívem se mindig a nyugalmas
árnyat kereste.
Megváltoztam, nem vettem észre,
de gyorsan jött pedig, de könnyen:
hogyan kallódhatott el arcom,
melyik tükörben?
(Pór Judit fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése