2012. október 11., csütörtök

Mintha

William Carlos Williams
Mintha
The Term

Gyűrött, barna
csomagoló
papír, hossza és

alakja mintha
emberé volna,
görgött lassan

a széllel véges
végig az
utcán, míg

ráhajtott egy
autó és szét-
lapította. Nem

ember módra
felkelt és görgött
ismét a széllel

véges végig az
utcán, hogy legyen
mi volt azelőtt.

(Kodolányi Gyula fordítása)

Csak azt akarom mondani

William Carlos Williams
Csak azt akarom mondani
This Is Just to Say

megettem
a hűtő-
szekrényből
a szilvát

pedig
alighanem
a reggelihez
tetted el

bocsáss meg
felséges volt
olyan hűs
olyan édes

(Várady Szabolcs fordítása)

2012. október 10., szerda

Balatoni félrevezető

Váci Mihály
Balatoni félrevezető
Tanulság - iskoláskönyvekbe

1.

A Balaton az egy kéklő
   nagy víz.
Van körötte hegy, ménkő
   nagy, vagy tíz!
A Balaton az vízből áll
   meg partból -
A part a vízből kiáll
   és attól -
kezdve van a magyar tenger.
   Átlábolhatod száraz sereggel.

2.

Milyen magas hullám dördül!
Ezt úgy hoztuk be - külföldről!
Tengerparti országokból, valutáért.
Mit meg nem tesz magyar ember a hazáért!
Exportálunk délibábot, libamájat,
eredeti kávét, zsuppot - szalmalángnak,
s tengeri sót, keserű sót importálunk
s virágport, mert nincsen elég hímpor nálunk!
S tengerhabot, tajtékot és legmodernebb
hullámát a nagy nyugati tengereknek.
Látják - itt ez a hullám ni! nyugatnémet!
Angliából hozattuk be a mélységet;
francia a hab s a felszín locsogása.
Színmagyar a káka és tövén - a kácsa!

3.

Itt kék az ég, ha nincsen felhő!
Minálunk fából áll az erdő!
Lentről felfelé nő a búza,
a kocsit a ló elől húzza.
A kerék kerek, - nem mint másutt,
a vermet mi a fődbe ássuk!
Fehér a táj itt, hogyha hó van,
s ha nem apad - víz van a tóban.
Két felé áll a tehén szarva,
nálunk a fekete-fehér - az tarka!
s a róka után megy a farka!

Ez meg itt ama világhíres
magyar tenger! - Nincs sehol, mint ez
ilyen szép! Hasonlíthatatlan!
Lavor, teknő, vályú, katlan!
A Földön nincs ily panoráma.
Jöjjön még ma Pannoniába!
A létforma univerzális.
Autóbusz, szekér, vicinális,
hozza, röpíti, viszi már is.
Üzleti gondját abbahagyja
Mister, ha látja Akarattya
füzesei közt tengerünket,
melynek szélén a béka ümget.

Bazaltból rakott alacsony
ravatal: - ez a Badacsony.
A tó végén ott várja Keszthely,
ajánljuk ne kerülje ezt el.
Nincs különösen benne semmi,
de azt legalább észrevenni.
S ha útja majd arrafelé visz,
forrón szeretve várja Hévíz.
Itt gyógyul meg a reumája,
s - megsúgjuk - szolid a rum ára.

4.

Itt van bunda kifelé szőrrel,
és csárda - igazi ökörrel,
hét szilvafa is kutyabőrrel,
és marha; - lába közt a tőggyel!
Paprikás betyár a bográcsba,
csikós aprítva a gulyásba,
a Balatonból fogunk csuszát,
a hegytetőn mutatunk pusztát,
vízimalmot, mely halat őröl,
menyecskét metszünk Önnek - tőről.
Ajándékba a legszebb emlék
pár eredeti teringettét!
S szegre akasztott karikás ostor
szedte-vedte rézangyalostól
s egy cserdítés még! - Kizárólag
külföldinek! - abból folyólag
hogy nálunk ez úri kiváltság!
Ennyit hagyott ránk a királyság!

Leg-korszak

Váci Mihály
Leg-korszak

Íme - így termeljük
a legmodernebb technológiával
a legkülönbözőbb célokra
a legazonosabb termékeinket,
a legkülönbözőbb osztályozásban - de azon belül
a legegyformább méretekre
a legéberebben vigyázva
a legérthetőbben, nemde, mivel egy-egy osztályon belül
a legkisebb különbözés
a legnagyobb zavart okozná, ez csak
a legvilágosabban
a legérthetőbb, ugyebár.

A legnemzetközibb érdek kívánja
a legegyedibb szükségletek
leguniverzálisabb kielégítését. Ma akkor
a legegyénibb valami, ha
a legáltalánosabban elterjedt, akkor
a legeredetibb, ha
a legeslegolyanabb mint
a legeslegkülönbözőbbek
legtöbbje. Mindenki
leginkább olyan szeretne lenni, amilyen ma már
leginkább mindenki. Az
a legegyénibb egyéniség, aki
a leghasonlóbb mindenkihez és akihez
a legkönnyebben hasonlíthatunk. Az

a legeredetibb, ami
a legtöbb által
a legkönnyebben megvalósítható. Ma az
a legellenállóbb, aki
a legkönnyebben elfogadható. Az
a legellenzékibb, akivel
a legkönnyebb
a legtöbbnek
a legtöbb dologban egyetérteni. Az
a legforradalmibb, ami
a legkevesebb kockázattal
a legártatlanabb céllal
a leghaszontalanabbul
a legtöbbnek eljátszható.
Ma az a
leg,
ami csupán
csak.

Ez talán
a legérthetőbb
a legkevesebbek előtt is
a leghiábavalóbban, ugyebár.

Vakon is

Váci Mihály
Vakon is

Pelyvában aludtam. A bőröm
   a világ dolgai kivakarták.
De jó is volt feküdni a földön
   tornácra terítve szalmát.

Menni mezítláb a homokban,
   a keréknyomon hazatalálni!
Orgona, hárs, az akác illata lobban:
   - arra az otthon! - Érhet-e bármi?

Vakon is, nyomorékul visszatalálnék
   honnan elindultam, a küszöbre.
Megismerem, ha rám hull az árnyék,
   száll fölöttem a fecske körözve.

Tíz ujjhegyem ismeri a szomszéd
   arcán, tenyerében a ráncot.
Ha ujjam felemelve nyitom szét,
   a szélbefogózva hazatalálok.

A rozs-zizegés, szárnyak suhogása,
   elmondja: - hol ért el az est?
S a vadlibahúzás, nádasban a szárcsa,
   s fakérgen ha kúszik a nyest.

A kilincs meg az ajtófélfa fogása,
   ha fáradt lábamnak vall a küszöb,
arcomnak ha suttog a párna,
   s ágyam alatt, ha szól a tücsök.

A bögre széle a számnak,
   szívemnek vall a kenyér.
Mint hívő az ostyát - a hazámat
   nyelvemen ízlelem én.

Varadero

Váci Mihály
Varadero

Oly szép ez az éj:
- csak Rád gondolhatok.

Oly kimondhatatlan:
- csak Veled nevezhetem.

Mit mondhatok a holdról?
- nevedet suttogom.

Mit mondhatok a tengerről?
- szerelmünkre gondolok.

Szárnyra kelnek a pálmafák:
- mintha te vetkeznél.

A homokban lépked a szél:
- meztelen lábad követem.

Varadero, Cuba, 1967.

Ha rádgondolok - virágzom

Váci Mihály
Ha rádgondolok - virágzom

Harangszó ver szíven:
mintha bennem zuhogna.
Hol vagy mellőlem? Hiányzol.
Minden Téged kérdez;
ha madár szól,
hol hagytalak? - rámszól.
Milyen messze vagy!
Mindennek arca sírásoddal fordul felém,
s bármit mondhatok,
nem hallom csak a Te hangodat.

Te vagy az el nem ért vidék,
melyet bejárni vágyom,
a hegyentúli ég,
hegyekből kibukkanó tenger,
hajózható láthatárom.

Bezárt szárnyaid
bennem fájnak,
sírásaid
mindenütt elérnek,
fűzfáim alattuk áznak.

Bennem egy hegedű
érintetlenül,
- óvja puha bársony.
Csodafád vagyok,
ha rádgondolok - virágzom.

Mi él, éltet
- Neked virít.
Kristályként bezár
sorsom magába,
s rózsaként kinyit.

Opatija, 1965.

Ezt keresem

Váci Mihály
Ezt keresem

Nekem tudni kell - a pacsirta
merről vár emelő szelet?
s mi az az íz, mely visszahívja
barázdánkba a fürjeket?

Mi az, amiért a sirályok
átvirítják itt a telet?
Mi fogta itt meg a nomádok
lelkét e fény-vert táj felett,

a sólyomvágyú, viharlelkű,
istent riasztó hadakat:
- e tájhoz mily jóslatra lett hű
hún, avar, magyar áradat?

S mi az, mi úgy összeszorítja
könyörögve most is szívünk,
hogy - nem azért, mert bizonyítja -
kigyúló egében hiszünk.

Ezt keresem: - az oxigénen
kívül a szívben még mi ég?
Mi táplálja a szikes mélyben
a székfűvirág gyökerét?

Ezt keresem. - És felettem fenn
kísér halálos vezeték.
Rajta szerelmed csüggedetlen
sírja gerlice-énekét.

Vak félelem

Váci Mihály
Vak félelem

Már permetezve hull az alkonyat,
sötét dallamokra figyel a levél,
halk léptekkel megérkezik és tapogat
a vak félelem, - botja hófehér.

Belém karol, szorít és könyörög,
s én tipegek vele széles utakra.
Néha megáll és reszkető keze
borzongatón az arcomat kutatja.

Sakk

Váci Mihály
Sakk

Az alkony violáit legelészve
az éj sötét-gyapjas nyája poroszkál
a forróság lankáin. A hegy éle
mint vérbe mártott penge, égve, rozsdáll.

A hallgatózó lombok, mintha tudnák,
hogy tőled lépdel, szinte lopakodva,
a szívem: - szellő-tiszta neved súgják;
s ezüst horgát a sírás számba dobja.

Az étterem sakk-táblája világít.
Fekete figura fehér mezőben:
- erőltetem a vénség orgiáit,
hogy a kölyök fel ne bőgjön belőlem.