François Villon
Rondo
az elsiratott szerelemről
az elsiratott szerelemről
(Rondeau d'amour deploré)
Halál, szörnyű a szigorod:
Elraboltad a szeretőmet,
S szivem vágya mindig feléled,
Mert emlékével kínozod.
Sírok, zokogok, sorvadok.
Mit ártott az a lány tenéked,
Halál?
Kettőnkben egy szív dobogott;
Én is érzem benne a véget
S most mint élet nélküli élet,
Mint festett kép, olyan vagyok,
Halál?
(Szabó Lőrinc fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése