Nush

Paul Éluard
Nush

Ami rossz:

Nush hiányzol épp olyan ez
Hirtelen mintha fának hiányoznék az erdő

Nálad nélkül soha nem írtam költeményt
A nyomor a magány
Hideg fürdőjében didergek
Súlyosak a szavak mint a seben a rongyok
Csökönyösek és fösvények a képek
S valami hiányt tükröz minden amit beszélek
Úgy csap rám a jelen mint rejtett kincsre csákány
Egyetlen örömem elütni az időt

Füsttel álarcosan a zöld erdő leégett
Látni sem lehetett a lombot és a lángot
Ó te nagy fekete csillagom távolodsz
Pályád csak puszta pont az én országomé

Ó te világtalan vakká vált látomásom
Oltsd már ki a hazugság visszhangját villogását
Fojtsd el önvádam amiatt hogy élek
S a csókokat miket kapok tedd semmivé.

Ami jó:

Szerelmesem együtt aludtunk
S reggel nevetve keltünk
Együtt minden időben mely életünkre kellett

Egy örökkévalóság
S magam mellett minél tovább láttalak élni
Annál inkább te lettél a hajnal és a nyár

Aludni mélyen és álmodni föntebb
S egymás mellett ébredni föl
Ez az ártatlanság szabálya

És föntebb állni álmainknál
Egy-párrá lenni a reményben
Ez volt a mi gyönyörüségünk

Hogy is lehetett volna egy folyton újuló friss
Világban sejtenünk a telet vagy halálunk
S hinnünk a nagy tavasz vége előtt a sírban

Értelem ketten voltunk oly könnyű testet adni
Neked mint az első tűz pírja alatt az arc
Értelem szabadok voltunk győzelmet értünk.

(Rónay György fordítása)

Nyomdász elvtársaimnak

Paul Éluard
Nyomdász elvtársaimnak

A mesterségünk ugyanegy volt
Látni segíteni az éjben
Látni annyi mint értve tenni
Látni az élet vagy halál

Csak hinni kellett benne hinni
Hogy az embernek van hatalma
Szabadnak lenni lenni jobbnak
Annál mi néki adatott

Vártunk vártunk egy nagy tavaszra
Az élet legteljére vártunk
Mikor a fény vállalja majd
Világ minden terhét magára.

(Somlyó György fordítása)