kérdezed hogy

Parti Nagy Lajos
kérdezed hogy

kérdezed hogy
velem mit kezdj
szeresd belém egy liftedet
minden reggel csilingeljen
hogy hozzádig emelkedjem
jövet-menet
túlságosan kicsiny vagyok
lépcsőidhez

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

mosson az eső

Parti Nagy Lajos
mosson az eső

mosson az eső
össze bennünket
kis szennyesünket
tarka szivünket
kívül-belül
s jöjjön a várvány
aminél nem több
se érc se semmi
aranyágon ül
furulyáján

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

itt van az ősz itt van ujjé

Parti Nagy Lajos
itt van az ősz itt van ujjé

itt van az ősz itt van ujjé
s szép mint mindig énekem
Isten tudja hogy mivégből
jövök haza a büféből
s húzgálom a zörgő avarban
mint kiskocsit az életem

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

mint nescaféban kiskanál

Parti Nagy Lajos
mint nescaféban kiskanál

mint nescaféban kiskanál
ha megkoccantanál
az éled szépen hidegen
átütné forró üvegem
nem mondom lenne büntetés
Landang Irénke kiabálna
föltunkolná a vérem és
tenyérrel leszedálna

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

hol vagytok ti

Parti Nagy Lajos
hol vagytok ti

hol vagytok ti
összes művek
bőrbekötvék
vastagok
rőt avarban
őszes művak
görbehájan
baktatok
hol vagytok
ti bősz szikéim
húsbavágton
rágnokom
nyúlszigetkék
őszikéim
mindmegannyi
húrrokon

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

ölelő karom árván

Parti Nagy Lajos
ölelő karom árván

ölelő karom árván
nyitásra várván
emelgetem kitárván
csak el ne repüljek
mert akkor ha jövel
pont nem leszek sehol
illetőleg távol
ezért egyik kezemmel
megfogom a büférácsot
a másik csak repkedgessen
szépen nehogy
úgy tűnhessen
mintha rá-rálegyintek
szerelmetes kedvesemre
pláne lófaszt intek
amit nehogy zokon venne
s dafke ki se nyitna
óh be nehéz várni

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

halk hangon sírdogálnak a szelek

Parti Nagy Lajos
halk hangon sírdogálnak a szelek

halk hangon sírdogálnak a szelek
mint eltévedt és meghökkent fiúcskák
rőt ékszerboltjuk zörgetik a csókák
a kórházkertben melyet átszelek
az őszológián az jött divatba
hogy bizonyos tréfás délutánon
kigurítják a flatuárt a napra
melynek fülig alá kell állnom
következtében elgondolhaton
hogy mit művelnek bennem a szelek
a seprűhordta belső udvaron
repülnék ám a sorsom visszanyom
téged szabadság eleresztelek
zavarva lelkem bomló luftbalon

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

szitáló dämmerung

Parti Nagy Lajos
szitáló dämmerung

szitáló dämmerung
e kerti tar böröndben
az ember elmereng
szép szabadtéri röntgen
a vasra szól az Isten
helyezzem rá az állam
és ne idegesítsem
s beteglap van-e nálam
s bár bennszakad a lég
én pizsamátalan
szólok beh szép vagy ég
s te föld beh szép alant
stb. mind ti csontok
élek sőt colát bontok

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

a sorsom mint a nyers frottír

Parti Nagy Lajos
a sorsom mint a nyers frottír

a sorsom mint a nyers frottír
e testet úgy dörzsölte le
akárha lángot gyújt vele
s már-már lobogva
kötötte bogra
kucorgok fekete papír

In: Létbüfé (Magvető, 2017)

avaromba beletörődve

Parti Nagy Lajos
avaromba beletörődve

avaromba beletörődve
az meg belém nyirkocska koffer
hol száraz szívem fölle üt-ver
egyengetem az őszt az őszre
az élet jön-megy mint a gólya
de az én pakkom költözetlen
de púpom s szárnyam öltözetlen
felszabdalta az ősz ollója
befűz megint az obligát bú
legkisebb fokomon is átbú
rám tevegel
s én tarlok ott mint kerti bábu
aki a farszín holdra bámul
lengő tekel

In: Létbüfé (Magvető, 2017)