(Reggeli óráin)

Lope de Vega
(Reggeli óráin)

I

   Reggeli óráin
május havának,
fülemülék dalolnak,
visszhang bont szárnyat.
Reggeli órákon frissesség árad,
fülemülék, de mennyi,
őrzik a fákat.
Források nevetnek,
gyöngyeik szállnak
kicsiny virágokra,
kik közel állnak.
Szép selyemruhába
bújnak az ágak,
sokféle színekre
könnyen találnak.
Mezők örvendeznek
az új ruháknak,
fülemülék dalolnak,
visszhang bont szárnyat.

II

   Gyönyörű szép május
ébred friss szelekkel,
mint zefirlányokkal
márciusi reggel.
   Április esője
virágokat kelt fel,
vörös hajon füzér,
nincsen ennél szebb jel.
   Kik szeretők voltak,
szeretnek ezerszer,
és kik nem szerettek,
telnek szerelemmel.
   Májusi reggelre
mióta mind láttak,
fülemülék dalolnak,
visszhang bont szárnyat.

(Simor András fordítása)