Paul Éluard
Mindig tiszta szemük
Tunya napok, esős napok,
Eltörött tükrök, elveszett tűk napjai,
Tárt tengerek előtt zárt szemek napjai,
Fogság napjai, folyton egyforma lompos órák.
Szellemem az imént lombokon és virágon
Csillant s most meztelen, akár a szerelem,
Felejti hajnalát, fejét lehajtja érte
S hasztalan, engedelmes teste fölé mered.
Pedig a világ legszebb két szemét láttam én,
Ezüst isteneket zafírral a kezükben,
Igaz isteneket, madarakat a földben
S vizekben, láttam őket.
Szárnyuk szárnyam, semmi nem létezik,
Csak röptük, mely nyomoromat lerázza,
Csillagröptük, fénysuhanásuk,
Földröptük és kőrepülésük
Szárnyuk hullámain,
Gondolatom az élet és halál karjain.
(Rónay György fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése