2012. augusztus 29., szerda

Rondo

François Villon
Rondo
az elsiratott szerelemről
(Rondeau d'amour deploré)

Halál, szörnyű a szigorod:
Elraboltad a szeretőmet,
S szivem vágya mindig feléled,
Mert emlékével kínozod.
Sírok, zokogok, sorvadok.
Mit ártott az a lány tenéked,
                 Halál?

Kettőnkben egy szív dobogott;
Én is érzem benne a véget
S most mint élet nélküli élet,
Mint festett kép, olyan vagyok,
                 Halál?

(Szabó Lőrinc fordítása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése