Nadányi Zoltán
Feketére fehérrel
Ha mégiscsak a földbe
kerülnék, nem a tűzbe
és nem sokáig volna
a fejfa odatűzve,
helyébe márványt kapnék
és arra szép szöveg kell,
már össze is hajoltok
a buksi fejetekkel,
már pedzitek: itt nyugszik,
már indul is a véső, -
hát akkor én, vagyis most,
amikor még nem késő,
most én megálljt kiáltok!
Én, a halott, a lenti!
Egyetlen sírkövemre
ne firkálgasson senki!
Hogyisne! majd még mit nem!
Én jobban félek attól,
mint a falánk férgektől,
attól a felirattól.
Azt én magam elvégzem
és jobban mint ti, buksik.
Három szó, feketére
fehérrel: Itt se nyugszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése