Georg Trakl
Egy este
(Ein Abend)
Este felhőfátyolos volt az ég.
A csönd- és bánat-ülte berken át
borzongás űzte sötét-aranyát.
Estharangszót hozott a messzeség.
A föld jeges víz hűséből ivott,
az erdőszélen izzott tűz-zsarát,
és angyalhangú szélnek dala szállt,
s magam borzongva hulltam térdre ott,
hol seprűvirág s kányafű terem.
Ezüst kacajban úsztak elveszett
szerelmek őrei, a fellegek.
Magányos volt a puszta s végtelen.
(Erdélyi Z. János fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése