Lope de Vega
Clavelia fésűjének dicsérete
Celso al peine de Clavelia
Hajnak hullámzó tengerén átkelve
járt egyik nap egy elefántcsont bárka,
hullámait legyőzve veti hátra,
göndör hurkokat bontogatva egyre;
benne Ámor ült szálat egyengetve,
útját a fésű révén megtalálta,
nyomában nyílt fénylő aranybarázda,
fürtök hajója a hajtengert szelte.
Vitorlát Ámor hajszállal húz vissza,
szívnek béklyóját belőlük teremti,
sugarát napnak, aranyát Tibárnak;
és húrt egyik hajszálból vont az íjra,
szerelmes nyilait útnak ereszti,
ha messzebb a cél, még jobban találnak.
(Simor András fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése