Halina Poświatowska
(egy porlepte úton kutatom az ajkad)
(na zakurzonej drodze szukam twoich ust...)
egy porlepte úton kutatom az ajkad.
minden mohos kőhöz lehajolok s alájuk nézek.
házukba húzódva csigák alszanak a nyirkos árnyékban.
felzavarom őket s kérdem hol van ő? kinyújtják álomittas
szarvuk kilesnek házukból hunyorognak a naptól.
és elenyésznek egyetlen szó nélkül. kérdem a követ lesimítva
ráncait meleg mohó tenyeremmel. hallgat.
kérdem a napot. nyugat felé biccent és én követem
a napot nyugatnak hogy megtaláljalak.
(Zsille Gábor fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése