Nelly Sachs
És mi, akik a távolokba...
És mi, akik a távolokba
nehéz örökséget vonszolunk
a szélrózsa minden égtája felé.
Én itt,
hol nincs arca már a Földnek
hol a Sark,
a halál fehér mézeskelyhe
a csöndben fehér szirmokat hullat
a rénszarvas
kémlelve kékes függönyökön át
halványra költött naptojást
visel lapátszarvai között -
Itt, hol az óceánidő
jéghegyálarcba öltözik
fölötte az utolsó csillag
megfagyott sebhelye
itt e ponton
partra tettem
a vérző korállt,
a te üzeneted.
(Görgey Gábor fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése