2018. november 29., csütörtök

Van, aki szereti a verset

Wisława Szymborska
Van, aki szereti a verset

Van, aki -
vagyis nem mindenki.
S e mindenkiből inkább kevesebben mint többen.
Nem számítva az iskolákat, ahol muszáj,
és magukat a poétákat,
ezerből ketten ha maradnak.

Szeretik -
de szeretik a húslevest is finommetélttel,
szeretik a bókot és az égszínkéket,
szeretik a jó öreg sálat,
szeretik a maguk útját járni,
szeretik a kutyát simogatni.

A verset -
de mi az, hogy vers.
Jó néhány ingatag válasz
született már erre a kérdésre.
Én meg nem tudom, nem tudom és ebbe kapaszkodom
mint megváltó szalmaszálba.

(Reiman Judit fordítása)

In: Kilátás porszemmel (Jelenkor, 1997)

1 megjegyzés: